Halálos harcsa

Ezt a bejegyzést újdonsült szerzőtársam Niki jegyzi, akivel ezentúl együtt szerkesztjük-írjuk-próbafőzzük az oldalra felkerülő bejegyzéseket és recepteket. Jó böngészést!

Tény az, hogy sosem szerettem a halat. A karácsonyi rántott ponty sosem volt a szívem csücske, pláne nem akkor, mikor édesanyámék előtte napokig a kádban úsztatták őket – mondjuk így legalább nem kellett fürdeni, aminek gyermekkoromban igen örültem. Aztán történt, hogy a nászutunkon elvetődtünk a lillafüredi pisztrángtelepre, s ha már ott voltunk, gondoltam ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy közelebbről is megismerkedjünk. Mármint mi meg a sült pisztráng. Hát mit mondjak?! A mai napig a számban érzem az ízét, ha rágondolok… És az a hangulat… Egy fabódé a patak mellett, ahol a halak úszkálnak, nem érezvén még tragikus sorsuk előszelét, az árnyas fák alatt fapadok és asztalok és a friss, omlós, felejthetetlen hal…. Tökéletes kombináció. Szóval ez volt az első lépés. Aztán nyáron volt egy húsmentes időszakunk – a lányomnak allergiából kifolyólag, én meg lojalitást vállaltam vele – amikoris gondoltam, esetleg időnként egy kis halat ehetnénk a változatosság kedvéért. Úgyhogy – nem túl nagy lelkesedéssel ugyan - rendeltem a bio szállítómtól harcsafilét. Leszögezem, igen addiktív!! Nyáron a sláger a krumpli-, és lilahagyma szeletekre fektetett – citrommal locsolt - alufóliába csomagolt verzió volt, aztán a meleg elmúltával csak natúr sütöttem meg, majd a trüffelgyártásból megmaradt darált mandulába forgattam és nemrégiben megszületett a fő mű, melyet a férjem a „ha-elhagyod-a-receptet-elválok” megtisztelő címmel jutalmazott. Nos, elhagyni nehéz lenne, mert magam kreáltam, de gondoltam egy esetleges amnézia esetére megörökítem itt. Tehát:

Halálos harcsa

1 kg harcsafilé (én bio minőséget rendelek, vettünk már a Corában is simát, de az nem ízlett annyira)

2-3 ek citromlé vagy jóféle furmint

5-5 dkg aprított (sózatlan) pisztácia és dió

8-10 dkg liszt

175 ml tejföl

10 dkg sajt( ez nálam most oregánós volt)

só, bors

Rapunzel zöldfűszersó

A harcsafiléket tenyérnyi darabokra vágtam, és mivel egy darab citromot sem találtam itthon, megkentem őket egy kis furminttal (Rózsa György Pincészet, Tállya), gondolván ettől nagy baja nem lehet. A durvára darált pisztáciát, diót, pár evőkanál lisztet és a zöldfűszersót összekevertem, a halszeleteket beleforgattam és forró olajban átsütöttem. Majd egymás mellé fektettem őket egy jénaiban, megkentem őket egy-egy evőkanál tejföllel, megszórtam a reszelt sajttal és forró sütőben a sajt pirulásáig sütöttem. Én salátával ettem, a többiek sült krumplival. Életem párja végig elragadtatott hangokat hallatott és a gyerekek is a szokásos tortúra nélkül termelték be. Én pedig újfent megnyugodtam, hogy aprócska kis családomnak érdemes jókat főznöm.

Óda a cukkinihez

Kedvenc zöldségeim közé tartozik a cukkini. Leginkább azért mert sok mindennel párosítható és fűszerezhető. Másik nagy előnye, hogy rendkívül hamar elkészül bármelyik konyhai eljárással, nem igényel előkészítést, nagyon gazdaságos. Igazi kedvencem a fiatal, zsenge, kicsi cukkini, ezt nagyon szeretem tölteni: vagy úgy, hogy rákészülök és beszerzem a töltelék hozzávalóit, de előfordult már az is, hogy kiürítettem a hűtőt és a fellelt anyagokból csaptam össze egy amolyan igazi "gyors és könnyű" vacsorát. Ez ugyebár a nők lelkiismeretének is jót tesz, de az sem elhanyagolható tény, hogy kiváló rost forrás, szép zöld színe pedig klorofill tartalmat jelez, ami szintén nagyon jót tesz a szervezetnek. Ettől persze még nem válunk automatikusan fitness-ladykké, de talán könnyebben eltekintünk az esti torna kényszerű végrehajtásától. És ami a legjobb, hogy szinte állandóan kapható, tehát rajta: lepjük meg a családot egy szép, tavasziasan zöldellő vacsorával!

Ma sajttal párosítottam, mert ünnep utáni szénhidrát-bojkott van a konyhában - vacsoraidőben. Nagyon finom lett, sosem tudom meg meddig lennék képes reggelire-ebédre-vacsorára fogyasztani, de úgy sejtem igen sokáig. A párom adagját újra melegítettem és muszáj volt megkóstolnom, szerintem úgy még finomabb, mint frissen a sütőből kivéve.

Gorgonzolás sajtkrémmel töltött cukkini

Hozzávalók (2 személyre):

2 zsenge kicsi cukkini (kb. 60 dkg volt)

12,5 dkg natúr sajtkrém (pl. Philadelphia)

4-5 dkg gorgonzola sajt

2 ek főzőtejszín

3-5 dkg frissen reszelt parmezán sajt

só, bors, kakukkfű, bazsalikom

Az igazi jó sajtból nem kell sok, úgy használjuk akár egy fűszert. A sajt érettsége is befolyásolja a végeredményt, ha túlzásba visszük csípős lesz a töltelék.

Készíthetjük a gorgonzola helyett más karakteres ízű sajttal, lehet variálni, de előfordulhat, hogy a receptben írt fűszerek helyett mást kíván az új hozzávaló - ezt mindig érdemes szem előtt tartani.

Egy sütőtálat, amibe a felezett cukkinik elférnek egymás mellett vékonyan kiolajozunk. A sütőt előmelegítjük 220 fokra. A cukkiniket elfelezzük, a magos részüket kiskanállal vagy karalábé vájóval kivágjuk, ide jöhet majd a töltelék. A krémsajtot egy tálban összekeverjük az apró darabkákra tördelt gorgonzolával, egy-egy csipet kakukkfűvel és bazsalikommal fűszerezzük - ízlés szerint lehet sózni és borsozni, de a sajt is sós, előtte mindenképp kóstoljuk meg. A lefektetett zöldségeket kissé megsózzuk és borsozzuk. A tölteléket elosztjuk a cukkinikben, majd a reszelő csillag alakú oldalán tudjuk forgácsosra reszelni a parmezánt, s végül rájuk szórjuk. A parmezánra is igaz, a fenti említésem - ne úgy használjuk, mint az 1000 Ftos kényszerérett "Trappistát", szánjunk időt a megismerésére és így megértjük az adagolását is. A cukkiniket betoljuk a forró sütőbe és úgy 20 perc alatt, időnként rá-rá pillantva szép arany színűre sütjük a tetejét, addigra a zöldség is kellőképpen átpuhul, de azért harapható marad. Épp emiatt nem szabad kis lángon sütni, mert szegény pára megfő, mi pedig csalódottan kanalazhatjuk a tányérunkból. Ahogy kivesszük a sütőből hagyjuk 5 percet pihenni, utána rávethetjük magunkat.

Az új blogvírus: Undok fiú zsömléje

A házi kenyérsütés kellemes elfoglaltság, ezt nem vitatja senki azok közül, akik szeretnek nyakig lisztesen, élesztőt futtatva, méricskélve ... várni a remélhetőleg jó, de legalábbis nem katasztrófális végeredményre. Ha a család jóízűen elfogyasztja, mindenképp pozitív jelzésnek számít. A második jó jel, ha másnap reggel még mindig puha - az én első kiflijeim prézliként végezték. A lényeg, hogy aki valaha is nekilátott házilag kenyeret sütni - és nem adta fel elsőre, amit NEM SZABAD! - az biztosan tudna az enyémhez hasonló történeteket mesélni. Ezt hívjuk a tapasztalatszerzés rögös útjának. Épp ez lehet az oka, hogy az Undok fiú zsömléje igen rövid idő alatt óriási sikerre tett szert. Ezt elsőként Mademoiselle-nek (La Revu Rose) köszönhetjük, majd következett KicsiVú és ma már Gabojsza ("Anya, ez isteni!...) is eldicsekedett velük, ő egy ügyes megoldáshoz folyamodott, muffin tepsiben sütötte meg a zsömiket, mert az első adagot túlságosan laposnak találta. Tegnap reggel én is nekiveselkedtem, s ezzel vártam a családot - mert itt jön a lényeg másfél órát kelesztjük, majd 20 perc alatt megsütjük. Óriási sikert aratott, a belefektetett munka emellett ujjgyakorlatnak tűnt - ugyanis az is volt. Így most, hogy a DNK (DagasztásNélküliKenyér) receptek tábora egy ilyen könnyű és egyre híresebb taggal bővült remélem, hogy sokan kapnak kedvet a sütéshez és végre lecserélik legalább néhanapján a borzalmas óriási, de csupa levegős, szétmorzsálódó "friss" bolti zsömléket olyanra, amiben pontosan tudják mit tettek és van mit harapni rajtuk. Sok sikert kívánok minden vállalkozó szellemű olvasónak!

Undok fiú zsömléje

50 dkg finomliszt

25 dkg teljes kiőrlésű liszt

1,25 ek szárított élesztő

2,5 tk só

6,5 dl meleg víz

1 dl langyos tej

1 ek méz

A kétféle lisztet összeszitáltam (én most 50 dkg simát és 25 dkg rétest használtam), hozzáadtam az élesztőt, a sót - ezeket a kis kezemmel alaposan összekevertem, hogy jó homogén legyen. A meleg vizet, langyos tejet és a mézet összekutyultam és gyorsan hozzáöntöttem a liszthez, jól összekevertem egy spatulával. Szerintem fontos, hogy minél több alkotórész meleg legyen, azt nagyon szeretik az élesztőgombák, mi pedig a majdani péksüteményt, ami a jól előkészített tésztánkból südögél. A massza tetejét megszórtam liszttel és konyharuhát terítettem a tálra. Visszafeküdtem aludni, közben szépeket álmodtam a zsömlékről. 1 óra elteltével előmelegítettem a sütőt 200 fokra és sütőpapírt terítettem a gáztepsibe. (Ebben éppen elfért a 9 részre szedett tészta.) Egy sütőálló edénybe vizet töltöttem és a sütő aljára tettem, a gőzös levegő jót tesz a zsömiknek. A megkelt tésztát alaposan belisztezett gyúrólapra borítottam és 9 részre vágtam. Lettek kicsit kisebbek (a gyerekeknek) és picit nagyobbak is. Igyekeztem kerek pacákat formázni belőlük, majd letettem a papírra azok pedig elterültek a maguk módján. Amikor betoltam őket a sütőbe visszavettem 180 fokra és 20-22 perc alatt megnőttek, megsültek. 5 perccel a vége előtt 2 ek tejet 2 késhegynyi kurkumával összekutyultam és megkentem vele a zsömléket, hogy még szebb színük legyen. Ez igazán csak nekem volt most fontos, mert kihagytam a teljes kiőrlésű lisztet, amitől sokkal barnább lenne és máshogy pirult volna. A sütőből kivéve rácson hűtöttem őket, hogy ropogjon az aljuk is - a beszoruló gőztől esetleg elázik az alja. Nagyon finom lett!

Univerzális tészta: Bociszem

Azért választottam ezt a receptet, mert nagyon szép és szívet melengető süti kacsingatott rám a képről. Gondoltam ez nagyon jól fog mutatni az ünnepi kínálótálon. Megsütöttem és elsöprő sikere volt a tésztájának. Ez fogyott el a leghamarabb, pedig dupla adagot gyúrtam be - úgy 80 darabra valót. Így a következő sátoros ünnepre lesz néhány biztos megrendelőm a Bociszemre.

Bociszem

Hozzávalók:

20 dkg liszt

15 dkg cukor

1 tojássárga

fél kk sütőpor

1 cs vaníliáscukor

1 citrom lereszelt héja

15 dkg margarin

20 db kandírozott cseresznye

jégcukor és kókuszreszelék

Ez a mennyiség úgy 40 darabhoz elegendő.

Összegyúrjuk a vaníliáscukros sütőporos lisztet, cukorral, tojássárgával, citromhéjjal, belereszeljük a reszelő nagylyukú oldalán a margarint. 1 órát pihentetjük a hűtőben. 200 fokra előmelegítjük a sütőt, a sütőlapra sütőpapírt teszünk. A tésztát lisztezett lapon 3-4 mm vastagra nyújtjuk, s addig szaggatjuk a formával, míg tart az anyag. A korongokat áthúzzuk tojásfehérjével, kókusszal megszórjuk, a közepükbe egy fél kandírozott cseresznyét nyomunk. A kókusz helyett jégcukrot is használhatunk, az is süthető. 150 fokra visszavesszük a sütőt mikor betoljuk a tepsit, s 8-10 percet sütjük odafigyelve, hogy ne barnuljon a széle. Maradjon szép világos a tészta. (Én az egyikkel ráfáztam, mert a szomszédasszonnyal beszélgettem - persze sütési tanácsokat adtam.) A kisült sütiket rácson hűtöttem ki, majd fémdobozba sorakoztattam .. amit a rácson találtam úgy 2 óra múlva. 4 hétig eláll.

Nekem a felére jutott a cseresznyéből, a másik felét ami szintén kókuszos volt, miután kihűlt a felét csokiba mártottam. A világ legjobb adalékanyag-mentes home made keksze elsősorban gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek!

Karácsonyi kedvenc: kakaós csigalinzer

Az elmúlt karácsonyi időszak nagyon termékeny volt mind az elkészült remekek, mind a tapasztalatok szempontjából. Imádok sütni, szerencsémre. Máskülönben ki az az őrült, aki 9 félével készül az ünnepi evészetre? És még másik 3 féle szilveszter körül. De annyit nem sütöttem meg így is ... Minden rokonnak és barátnak megvannak a kedvencei, tehát el is fogytak a sütik.

Azonban a blogom az új év első napján indult útjára, kimaradtam a rengeteg decemberi közzétételből. De ezek a sütik éppúgy elállnak (már ha hagyják őket) az év többi ünnepén is, gondoltam megörvendeztetem az érdeklődőket egy családi kedvenccé lett aprósüti receptjével. Én leginkább készíteni szeretem őket, de ez kiváló egy csésze tea mellé ... sőt a kakaó sem haragszik meg érte.

Kakaós csigalinzer


Hozzávalók:

30 dkg margarin

50 dkg liszt

1 kk sütőpor

15 dkg porcukor

2 tojás

4 dkg kakaópor

1 tojásfehérje

1 cs vaníliáscukor


Kb. 70 darab lesz belőle.

A lisztet, porcukrot, csipet sót, sütőport összekeverem. A reszelő nagylyukú oldalán belereszelem a margarint a lisztes keverékbe, összemorzsolom, végül belegyúrom a tojásokat is. A tésztát elfelezem, egyik felébe vaníliáscukrot, a másikba a kakaóport gyúrom bele. A két gömbőcöt folpackba csomagolom, s 1 órát pihentetem a hűtőben. A pihenő után 2-3 mm vastagra nyújtom a tésztákat, hogy egyforma méretűek legyenek. A tojásfehérjével megkenem a vaníliás lapot, ráterítem a kakaós lapot, szorosan feltekerem és még 30 percre visszateszem a hűtőbe. Előmelegítem a sütőt 220 fokra, kibélelem a tepsit sütőpapírral. A tésztarudat 3-4 mm vastagra szeletelem, sorban a lapra fektetem a korongokat. Visszaveszem a sütőt 150 fokra és figyelve, hogy a vaníliás tészta ne barnuljon meg, kb. 8-9 percet sütöm. Így nem szárad ki és tovább van esélye frissen várakozni a fémdobozában. Állítólag .. Én még azon melegében áthúztam a tetejét melasszal, de ez már csak hab volt a tortán. Kicsit édesíti és megszáradva finom fényt ad neki. Elméletileg 4-6 hétig eláll egy fémdobozban.

Start! Az izraeli

Elkezdtem. Sokat gondolkodtam azon, hogy belekezdjek e a blogolásba, eleget tudok e tenni egy blogger feladatainak. Aztán úgy döntöttem, megpróbálom. Néhány ismerősömnek biztosan jót teszek azzal, hogy itt kiírom magamból a mondanivalót és nem őket szórakoztatom a csokoládé temperálásának rejtelmeivel vagy épp, hogy melyik korban milyen pozícióban étkeztek az emberek. Az oldal címét azért választottam, mert rengeteg minden vonz a gasztronómián belül, s így lesz lehetőségem bármerre elkalandozni. Erre a kalandra bárki velem tarthat, s remélem sokat tanulhatunk egymástól és még több újdonságot mutathatunk be naplóinkon keresztül.

Amikor ezt az oldalt életrehívtam, egy dologban biztos voltam: az első receptben. Ez ugyanis egy évek óta élenjáró és rengeteg rajongót szerző torta. Akinek csak tudtam odaadtam a receptet és aki megkóstolta, nem panaszkodott. A legutóbb egy nagyon kedves barátnőm készítette el a gyermekei kérésére, ezzel várták a Mikulást. Emiatt azonban a gyerekek nem ettek belőle, s "szegény" szülőkre nehezedett a torta elpusztításának súlya. Megbirkóztak vele - könnyedén. Hétvégén újra elkészítette, mert jött a család. Csak annyit mondok levizsgázott ... ismét.

Megjegyzés: A képen látható torta tollhegy mintával van díszítve, fehércsokival (Esterházy-torta minta). Ha lesz a sima csokisról képem, kicserélem.

Izraeli

Hozzávalók:

6 tojás

5 ek kristálycukor

1 db GÁLA csokoládé pudingpor

1 db GÁLA vanília pudingpor

2 zacskó bourbon vaníliás cukor

2 dl tej + 2-3 ek a csokimázhoz
3 dl tejszín

10 dkg étcsoki bevonó

3 kk kakaópor

5 dkg margarin

24 cm-es csatos tortaforma

A sütőt előmelegítjük 220 fokra (nem jó neki a hőlégkeverés). A formát előkészítjük (kivajazzuk, lisztezzük vagy sütőpapírt teszünk bele). A tojásokat feltörjük, majd szétválasztjuk két öblösebb tálba. A fehérjéhez adunk egy evőkanál hideg vizet, géppel elkezdjük habosítani, s egyenként 3 ek cukrot szórunk bele, végül fényesen habosra verjük. A sárgákhoz adjuk a csokipudingport, s épp annyi tejet, hogy homogén masszánk legyen. A masszát a felvert fehérjével összeforgatjuk, ahogy a piskótánál. A tésztát betöltjük az előkészített formába, a sütőbe téve közepesre vesszük vissza a lángot és úgy 25 perc alatt sütjük készre. De ez nagyon sütőfüggő, csodálkoztam én már nagyokat, úgyhogy mindenképp végezzünk tűpróbát. A tészta nagyon meg fog emelkedni, de mivel nincs benne liszt össze is fog esni. Amolyan cipőtalp effektust ölt majd, de semmi ijedtség, annyira könnyű, hogy fel sem fog tűnni. Csak tényleg figyelni kell, hogy ne égjen meg, mert akkor borzasztó az íze! Ha a sütőből kivéve azt látjuk, hogy a közepe beesett, de a peremen a széle fel van tapadva, én le szoktam nyomkodni, úgy szinte teljesen vízszintesre alakítható.

Míg sül a tészta, addig gyorsan összeszoktam dobni a vanília krémet. Ezt más sütivel is érdemes kombinálni, isteni! A vaníliás pudingport, 2 ek cukrot, a vaníliáscukrot, a tej és a tejszín keverékébe szórom bele, majd felverem a géppel. 3-4 percnél tovább nem erőlködöm, mert hűtőbe téve, mire a lap kihűl, ez is összeáll és szépen egyenletesen elosztható rajta. Ezért használunk kapcsos tortaformát, mert szép egyforma oldala lesz a tortánknak. A krémmel betöltött lapot ne tegyük hűtőbe, mert a nagy hőfok különbség árthat a csokimáznak.

A csokimázhoz egy pici edénybe öntjük a tejet (a legkisebb hőfokon tartjuk, nehogy megégjen), beleszitáljuk a kakaóport, csomómentesre keverjük, beletördeljük a bevonót. Ha összeolvadt, a tűzről levéve hozzádobjuk a margarint és egyenletesre keverjük. Amint kész a torta tetején gyors mozdulatokkal elterítjük, hogy ne keveredjen a vaníliás krémmel. (Itt nem cél a márványozott hatás.) Legalább 2 órát hűteni kell, de egy éjszaka a legideálisabb, hogy szépen lehessen szeletelni. Tálalás előtt átcsúsztatjuk egy megfelelő méretű tálra, majd fogadjuk az elismerő bókokat!