Start! Az izraeli

Elkezdtem. Sokat gondolkodtam azon, hogy belekezdjek e a blogolásba, eleget tudok e tenni egy blogger feladatainak. Aztán úgy döntöttem, megpróbálom. Néhány ismerősömnek biztosan jót teszek azzal, hogy itt kiírom magamból a mondanivalót és nem őket szórakoztatom a csokoládé temperálásának rejtelmeivel vagy épp, hogy melyik korban milyen pozícióban étkeztek az emberek. Az oldal címét azért választottam, mert rengeteg minden vonz a gasztronómián belül, s így lesz lehetőségem bármerre elkalandozni. Erre a kalandra bárki velem tarthat, s remélem sokat tanulhatunk egymástól és még több újdonságot mutathatunk be naplóinkon keresztül.

Amikor ezt az oldalt életrehívtam, egy dologban biztos voltam: az első receptben. Ez ugyanis egy évek óta élenjáró és rengeteg rajongót szerző torta. Akinek csak tudtam odaadtam a receptet és aki megkóstolta, nem panaszkodott. A legutóbb egy nagyon kedves barátnőm készítette el a gyermekei kérésére, ezzel várták a Mikulást. Emiatt azonban a gyerekek nem ettek belőle, s "szegény" szülőkre nehezedett a torta elpusztításának súlya. Megbirkóztak vele - könnyedén. Hétvégén újra elkészítette, mert jött a család. Csak annyit mondok levizsgázott ... ismét.

Megjegyzés: A képen látható torta tollhegy mintával van díszítve, fehércsokival (Esterházy-torta minta). Ha lesz a sima csokisról képem, kicserélem.

Izraeli

Hozzávalók:

6 tojás

5 ek kristálycukor

1 db GÁLA csokoládé pudingpor

1 db GÁLA vanília pudingpor

2 zacskó bourbon vaníliás cukor

2 dl tej + 2-3 ek a csokimázhoz
3 dl tejszín

10 dkg étcsoki bevonó

3 kk kakaópor

5 dkg margarin

24 cm-es csatos tortaforma

A sütőt előmelegítjük 220 fokra (nem jó neki a hőlégkeverés). A formát előkészítjük (kivajazzuk, lisztezzük vagy sütőpapírt teszünk bele). A tojásokat feltörjük, majd szétválasztjuk két öblösebb tálba. A fehérjéhez adunk egy evőkanál hideg vizet, géppel elkezdjük habosítani, s egyenként 3 ek cukrot szórunk bele, végül fényesen habosra verjük. A sárgákhoz adjuk a csokipudingport, s épp annyi tejet, hogy homogén masszánk legyen. A masszát a felvert fehérjével összeforgatjuk, ahogy a piskótánál. A tésztát betöltjük az előkészített formába, a sütőbe téve közepesre vesszük vissza a lángot és úgy 25 perc alatt sütjük készre. De ez nagyon sütőfüggő, csodálkoztam én már nagyokat, úgyhogy mindenképp végezzünk tűpróbát. A tészta nagyon meg fog emelkedni, de mivel nincs benne liszt össze is fog esni. Amolyan cipőtalp effektust ölt majd, de semmi ijedtség, annyira könnyű, hogy fel sem fog tűnni. Csak tényleg figyelni kell, hogy ne égjen meg, mert akkor borzasztó az íze! Ha a sütőből kivéve azt látjuk, hogy a közepe beesett, de a peremen a széle fel van tapadva, én le szoktam nyomkodni, úgy szinte teljesen vízszintesre alakítható.

Míg sül a tészta, addig gyorsan összeszoktam dobni a vanília krémet. Ezt más sütivel is érdemes kombinálni, isteni! A vaníliás pudingport, 2 ek cukrot, a vaníliáscukrot, a tej és a tejszín keverékébe szórom bele, majd felverem a géppel. 3-4 percnél tovább nem erőlködöm, mert hűtőbe téve, mire a lap kihűl, ez is összeáll és szépen egyenletesen elosztható rajta. Ezért használunk kapcsos tortaformát, mert szép egyforma oldala lesz a tortánknak. A krémmel betöltött lapot ne tegyük hűtőbe, mert a nagy hőfok különbség árthat a csokimáznak.

A csokimázhoz egy pici edénybe öntjük a tejet (a legkisebb hőfokon tartjuk, nehogy megégjen), beleszitáljuk a kakaóport, csomómentesre keverjük, beletördeljük a bevonót. Ha összeolvadt, a tűzről levéve hozzádobjuk a margarint és egyenletesre keverjük. Amint kész a torta tetején gyors mozdulatokkal elterítjük, hogy ne keveredjen a vaníliás krémmel. (Itt nem cél a márványozott hatás.) Legalább 2 órát hűteni kell, de egy éjszaka a legideálisabb, hogy szépen lehessen szeletelni. Tálalás előtt átcsúsztatjuk egy megfelelő méretű tálra, majd fogadjuk az elismerő bókokat!