Halálos harcsa

Ezt a bejegyzést újdonsült szerzőtársam Niki jegyzi, akivel ezentúl együtt szerkesztjük-írjuk-próbafőzzük az oldalra felkerülő bejegyzéseket és recepteket. Jó böngészést!

Tény az, hogy sosem szerettem a halat. A karácsonyi rántott ponty sosem volt a szívem csücske, pláne nem akkor, mikor édesanyámék előtte napokig a kádban úsztatták őket – mondjuk így legalább nem kellett fürdeni, aminek gyermekkoromban igen örültem. Aztán történt, hogy a nászutunkon elvetődtünk a lillafüredi pisztrángtelepre, s ha már ott voltunk, gondoltam ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy közelebbről is megismerkedjünk. Mármint mi meg a sült pisztráng. Hát mit mondjak?! A mai napig a számban érzem az ízét, ha rágondolok… És az a hangulat… Egy fabódé a patak mellett, ahol a halak úszkálnak, nem érezvén még tragikus sorsuk előszelét, az árnyas fák alatt fapadok és asztalok és a friss, omlós, felejthetetlen hal…. Tökéletes kombináció. Szóval ez volt az első lépés. Aztán nyáron volt egy húsmentes időszakunk – a lányomnak allergiából kifolyólag, én meg lojalitást vállaltam vele – amikoris gondoltam, esetleg időnként egy kis halat ehetnénk a változatosság kedvéért. Úgyhogy – nem túl nagy lelkesedéssel ugyan - rendeltem a bio szállítómtól harcsafilét. Leszögezem, igen addiktív!! Nyáron a sláger a krumpli-, és lilahagyma szeletekre fektetett – citrommal locsolt - alufóliába csomagolt verzió volt, aztán a meleg elmúltával csak natúr sütöttem meg, majd a trüffelgyártásból megmaradt darált mandulába forgattam és nemrégiben megszületett a fő mű, melyet a férjem a „ha-elhagyod-a-receptet-elválok” megtisztelő címmel jutalmazott. Nos, elhagyni nehéz lenne, mert magam kreáltam, de gondoltam egy esetleges amnézia esetére megörökítem itt. Tehát:

Halálos harcsa

1 kg harcsafilé (én bio minőséget rendelek, vettünk már a Corában is simát, de az nem ízlett annyira)

2-3 ek citromlé vagy jóféle furmint

5-5 dkg aprított (sózatlan) pisztácia és dió

8-10 dkg liszt

175 ml tejföl

10 dkg sajt( ez nálam most oregánós volt)

só, bors

Rapunzel zöldfűszersó

A harcsafiléket tenyérnyi darabokra vágtam, és mivel egy darab citromot sem találtam itthon, megkentem őket egy kis furminttal (Rózsa György Pincészet, Tállya), gondolván ettől nagy baja nem lehet. A durvára darált pisztáciát, diót, pár evőkanál lisztet és a zöldfűszersót összekevertem, a halszeleteket beleforgattam és forró olajban átsütöttem. Majd egymás mellé fektettem őket egy jénaiban, megkentem őket egy-egy evőkanál tejföllel, megszórtam a reszelt sajttal és forró sütőben a sajt pirulásáig sütöttem. Én salátával ettem, a többiek sült krumplival. Életem párja végig elragadtatott hangokat hallatott és a gyerekek is a szokásos tortúra nélkül termelték be. Én pedig újfent megnyugodtam, hogy aprócska kis családomnak érdemes jókat főznöm.